DNS-eink állandóan beszélgetnek egymással és a "nagy világgal":
I. Citoszkeleton, sejtvázrendszer
A közvetlenül egymás mellett lévő sejtek vázrendszere "átlóg" az egyik sejtből a másikba. Ennek a vázrendszernek vannak olyan elemei, amelyek
- csőszerűek, és
- sejtmagtól sejtmagigérnek.
- Falukat spirálisan rendeződött fehérjemolekulák alkotják.
- Belsöjüket vízmolekulák töltik ki. Ezek a csövecskék
- szabadon nyílnak a sejtmagokban mindkét végükön, ezzel
- biztosítják a biofotonok szabad áramlását DNS-től DNS-ig. Így tud az információ eljutni az egyik sejt DNS-étől a másik sejt DNS-éig.
Ez a gyors útvonal kizárólag csak hullám természetű.
A csövecskékkel párhuzamosan "anyagi formában" is átjut az információ az egyik sejtből a másikba. Hogyan? Úgy, hogy a DNS - biofoton "gyártása" közben - 2 lépcsős folyamat keretében átíródik fehérje molekulává, ami nem csak szerkezeti elem lesz, hanem enzim is.
Ez az enzim működésével generál olyan információ átvivő molekula - hormon, transzmitter anyag stb. - keletkezését, amely a kémiai kötéseinek a rezonanciájában tárolja az átadandó "tudást".
Ezek a molekulák közvetlenül átjutnak a másik sejtbe, ott befolyásolják azok alkotó részeinek a működését, ezen keresztül pedig az ottani DNS állapotát.
Összefoglalva: Itt az információ közvetlenül a DNS-hez is jut, átadása folyamatos, gyors, 2 irányú. Mind hullám, mind anyagi természetű.
A DNS-re kifejtett hatást egy következő posztomban részletezem. Itt túl sok lenne egyszerre.
Egy sejt akkor is befolyásolni tudja egy másik sejt életét, ha az nem közvetlenül mellette van, hanem mm-ekkel, vagy akár km-ekkel is arrébb van. Nézzük, hogy hogyan.
II. Idegrendszer
Ebben az esetben az információját továbbitani akaró sejt önmaga "keresi fel" az információt fogadó sejtet. Egyszerűen megnyúlik.
Ebben az esetben a biofotonok speciális szállítása a sejthatárnál véget ér. Innen, mint egy zseblámpának a fénycsóvája, úgy mutatnak rá a fogadó sejt azon területére - receptorára -, ahová az információt átvivő molekula kapcsolódni fog.
Kapcsolódás után ezen molekula bekerül a fogadó sejt belsejébe.
Ott a kémiai kötéseiben átvitt információ átadódik az ott lévő speciális sejtalkotó részeknek, ennek hatására ezek működése megváltozik, ami befolyásolja a DNS működését is.
Az információt szállító molekulák kijutása a sejtből szakaszos. Ennek bekövetkezéséhez szükséges még az is, hogy a sejthártya megfelelő energetikai állapotban legyen.
Összefoglalva: Itt az információ a fogadó sejt alkotórészeihez jut, átadása szakaszos, gyors, 1 irányú, közvetlen és anyagi természetű.
Olyan, mint egy esti vadászat. A biofotonok lámpája célra tart, a sejtmembrán elektromos töltésének a megváltozása a ravasz meghúzása, a kirepülő sörét pedig a kiszabaduló transzmitter, információ átvivő anyagok.
III. Hormonális rendszer
Itt a biofotonok lámpafunkciója a legközelebbi érfalra irányul. Az információt szállító molekula az érpályában jut el a célsejtek receptoraihoz. A receptoroknál leadja az információt, ő maga nem jut be a sejtbe, és a sejtmagban lévő DNS-hez, csak a "teendő".
Összefoglalva: Itt az információ átadása szakaszos, lassúbb, 1 irányú, közvetített - folyékony természetű közvetítő elem szükséges - és anyagi természetű.
IV. Egész-s-ég, avagy a köztiagy-skalp rendszer
Itt az információ terjedése kémiai kötések /főleg vízmolekulák kötéseinek/ láncolatán keresztül történik.
Az egész emberi test túlélő működése az őt felépítő sejtek energiaellátásának a "megszervezésén" múlik. A sejteket működtető energia a Nap energiája, mely a zöld növények fotoszintézise során beépül a szerves anyagok kémiai kötésrendszerébe. Az emberi sejtekben ez az energia szabadul fel a biokémiai reakciók során.
A biokémiai reakciókat működtető enzimek keletkezésében döntő szerepe van a környező bioszférából, az azt alkotó élőlények DNS-éből, valamint távolabbról, a kozmikus térből jövő égi energiáknak.
Ezen energiákat a hajszálakban lévő vízoszlopok gyűjtik össze, és vezetik át a bőr irharétegének a vízterébe. A rezonancia innen átterjed a koponyacsontokra. A koponya, mint egységes rezonátor felerősíti, és a rezonancia központjában lévő Talamuszra sugározza.
A Talamuszszervezetünk ősi központi számítógépe. A szervezetünket érő valamennyi hatás hozzá fut be /agyidegek, idegiérzőpályák/.
Ő színezi be érzelmekkel ezen információkat, és továbbítja az agykérgi központokba további feldolgozásra. Az innen visszakapott információkkal irányítja testünk térbeli elhelyezkedését /mozgató pályák, vázizomrendszer/.
A hipotalamusz vegetatív idegi központjain, és a hipotalamusz hipofízis hormonális rendszeren át pedig valamennyi életfunkciónk nyugalmi és védekező jellegű működését vezérli. Irányítja a célsejtekben lévő DNS átíródását fehérjékké /sejtjeinket felépítő és működtető anyagokká/.
Látható, hogy az egész testünk működését a Talamusz irányítja.
Ez az EGÉSZ / = Talamusz/
Az összekötő, spirituális köldökzsinór pedig a Skalp rendszer.
Ez az S.
A környezeti energiák eredendő kiindulási helye az égen lévő Nap.
Ez az ÉG.
Tehát az lehet egész-s-éges, aki egy húron pendül az éggel, vagyis akinek a Talamuszát a skalpján keresztül zavartalanul irányítják az égi energiák.
Talamusza mindenkinek van. A Nap mindenkire süt, de skalpja csak annak van, akiben az őSTaN, iSTeN, öSzTöN szent háromsága működik, vagyis #.
2018. április 06.
Tanítói üdvözlettel: Dr. Pekár-Szilágyi Csaba / Dr. Hajkertész